MOLNÁR FARKAS
(Pécs, 1895. június 21. - Budapest, 1945. január 12.)

Molnár Farkas, 1930-as évek (Archív fotó) Pécsett érettségizett, majd 1915-1917 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1917-től a budapesti Műegyetem Építész Karán folytatta tanulmányait. 1920-1921 között a Pécsi Művészkör vezető egyénisége volt, expresszív festményekkel és illusztrációkkal szerepelt a kör tárlatain, cikkeit a Krónika című lap közölte. 1921 áprilisában Stefán Henrikkel és Johan Hugóval Olaszországban járt, számos tájképet készített. Forbát Alfréd hívására Bécsen át Weimarba ment, 1921-1925 között a Bauhausban tanult, ebben az időszakban széleskörű grafikai tevékenységet fejtett ki. 1921-1922-ben a Bauhaus grafikai műhelyében készítették Stefán Henrikkel közösen az Itália című mappát. Absztrakt kompozícióit közölte a bécsi MA folyóirat. 1922-ben a holland konstruktivista Theo van Doesburg hatása alá került, majd a konstruktivizmus szellemében maga szervezett csoportot a különböző nemzetiségű Bauhaus-növendékekből KURI néven. A színházi műhelyben is dolgozott, új térszerkezeti rendszerrel készítette el az U-színház tervét. Walter Gropius közeli munkatársa volt, a Bauhaus-lakótelep tervezésébe is bekapcsolódott. 1925-ben hazatért Magyarországra, 1927-ben Budapesten építészmérnöki diplomát szerzett, együtt dolgozott Ligeti Pállal, majd Fischer Józseffel. 1926-tól tagja volt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának. A 1920-as évek második felében szerepelt a KUT kiállításain, alapító tagja volt a Magyar Könyv- és Reklámművészek társaságának. 1929-ben Frankfurtban kiállítóként részt vett a CIAM (Congres Internationaux d'Architecture Modern) kongresszusán. A magyar CIRPAC-csoport (Comité International pour la Réalisation des Problemes d'Architecture Contemporaine) megalapítója, 1929-1938 között egyik vezetője volt. Elsősorban magánjellegű megbízásoknak tett eleget, modern, funkcionalista villákat és családi házakat tervezett. Számos elméleti írást publikált a szakfolyóiratokban, a Tér és Formában, a Magyar Írásban, a Magyar Iparművészetben, az Új Földben, a 100%-ban és a Rekláméletben. 1937-től a Magyar Szentföld-templom tervezésén dolgozott, 1945-ben a műtermét ért bombatalálat következtében halt meg. Képzőművészeti és tervezőgrafikai alkotásait összefoglaló kiállítás keretében 1997-ben mutatták be a Kassák Múzeumban.

| Fel |